Az Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra (EuroQCI) kezdeményezés

Az Európai Bizottság mind a 27 uniós tagállammal és az Európai Űrügynökséggel (ESA) együtt azon dolgozik, hogy megtervezze, kifejlessze és telepítse az EuroQCI-t, amely egy nemzeti és határokon átnyúló stratégiai helyszíneket összekötő üvegszálas kommunikációs hálózatokon alapuló földi szegmensből, valamint egy műholdakon alapuló űrszegmensből fog állni. Az IRIS2,az EU új, világűrbe telepített biztonságos kommunikációs rendszerének szerves részét fogja képezni.

Az EuroQCI megvédi az érzékeny adatokat és a kritikus infrastruktúrákat azáltal, hogy kvantumalapú rendszereket integrál a meglévő kommunikációs infrastruktúrákba, és kvantumfizikán alapuló további biztonsági réteget biztosít. Meg fogja erősíteni Európa kormányzati intézményeinek, adatközpontjainak, kórházainak, energiahálózatainak és még sok másnak a védelmét, és az elkövetkező évtizedekre szóló uniós kiberbiztonsági stratégiaegyik fő pillérévé válik.

Az EuroQCI felhasználja az innovatív kvantumkommunikációs technológiákat, például az uniós finanszírozású Kvantumtechnológiák kiemelt kezdeményezés kutatói által kifejlesztett technológiákat,és különösen aHorizont 2020 OPENQKD projekttevékenységeire épít. Az európai ipari partnerek és kkv-k bevonása elengedhetetlen annak biztosításához is, hogy az EuroQCI kritikus elemei európai technológiákon alapuljanak, és végső soron Európa tudományos, technológiai és ipari képességeinek megerősítéséhez a kiberbiztonság és a kvantumtechnológiákterén. A kezdeményezés így hozzá fog járulni Európa digitális szuverenitásához és ipari versenyképességéhez, és elő fogja segíteni Európa digitális évtizedrevonatkozó azon célkitűzésének elérését, hogy 2030-ra a kvantumképességek élvonalába kerüljön.

Az operatív EuroQCI felé

Az EuroQCI-t 2019-ben indították el az EuroQCI-nyilatkozattal,amelyet eredetileg hét tagállam írt alá: Ezt követően valamennyi tagállam csatlakozott a kezdeményezéshez. Azóta a Bizottság felügyelete alatt folytatódott a munka, amelyet a földfelszíni szegmens esetében a tagállamok, az űrszegmens esetében pedig az ESA hajtott végre.

Szárazföldi szegmens

A földfelszíni szegmens esetében a Bizottság először két ágazati konzorciumot finanszírozott az EuroQCI architektúráját meghatározó rendszertervezési tanulmányok elkészítéséhez. E tanulmányok eredményei mostanra kikövezték az utat az EuroQCI bevezetése előtt.

Az EuroQCI első végrehajtási szakasza 2023 januárjában kezdődött a BizottságDigitális Európa programjánaktámogatásával, a következő területekre összpontosítva:

• Az EuroQCI kulcsfontosságú technológiai építőelemeinek fejlesztésére és kiérlelésére irányulóipari projektek,amelyek célja Európa kvantumkommunikációs ökoszisztémájának és iparának fejlesztése.
• Olyan nemzeti projektek, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy megtervezzék és kiépítsék a földi szegmens alapját képező nemzeti kvantumkommunikációs hálózatokat, teszteljék a különböző technológiákat és protokollokat, és hozzáigazítsák azokat az egyes országok sajátos igényeihez.
• Koordinációs és támogató fellépés, PETRUS,amely összekötő szerepet tölt be az összes projekt között, megkönnyíti az együttműködést és azonosítja a szabványosítási igényeket.

Ezek az első Digitális Európa projektek együttesen lehetővé teszik az első lépések megtételét az operatív kvantumkulcs-elosztást (QKD) kínáló szolgáltatások felé, amely a titkosítási kulcsok cseréjének rendkívül biztonságos módja.

Ezzel párhuzamosan az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) finanszírozást nyújt a nemzeti hálózatok közötti, határokon átnyúló összeköttetéseket, valamint az EuroQCI űrkomponensével való összeköttetéseket fejlesztő projektekhez.

Emellett 2024 januárja óta az Európai Bizottság elindított egy négyéves projektet (NOSTRADAMUS), amely olyantesztelési és értékelési infrastruktúráthoz létre, amely lehetővé teszi a QKD-alapú technológiák és szolgáltatások tanúsítás céljából történő értékelését és validálását, hogy a felhasználók biztosak lehessenek abban, hogy nem lesznek kitéve támadásoknak. Ezt az infrastruktúrát fokozatosan kiépítik, majd átadják a Bizottság Isprában (Olaszország) található Közös Kutatóközpontjának, amely otthont ad neki. Az operatív tevékenységek a tervek szerint 2026-tól kezdődnek.

A Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó finanszírozásra építve a nemzeti hálózatszavak és az űrkomponenssel való összeköttetések továbbfejlesztését az IRIS2 űralapú biztonságos kommunikációs rendszer keretében fogják finanszírozni.

Űrszegmens

Az űrszegmenst illetően a Bizottság jelenleg az ESA-val dolgozik az EuroQCI műholdak első generációs konstellációjának specifikációin. Ez az ESA és egy ipari konzorcium által kifejlesztett, 2025 végén vagy 2026 elején felbocsátandó első Eagle-1 műholdprototípusra fog épülni. 

A jövőbeli tevékenységeket az IRIS2 keretében tervezik és finanszírozzák.

Ha kapcsolatba szeretne lépni a Bizottsággal az EuroQCI-vel kapcsolatban, kérjük, írjon a[email protected] e-mail-címre.